Önvallomás

Vizes jegyben születtem…

Gyermekkoromban különös, furcsa kapcsolatban álltam a vízzel. Első szavaim egyike, a számomra vizet jelölő szó, az „elle” volt. Felnőttként szembesültem vele, hogy a quelle (németül) forrást és az Attila (Etele) név pedig – egy ótörök etimológia szerint – szintén vizet jelent.

Kamaszkoromig, ha álmomban folyóban fürdöttem, másnapra mindig megbetegedtem. Skorpióként (vizes jegy) pedig motivált a jegy érdekes szimbolikája, hogy ti. sas (lélek) küzd a kígyóval (test).

Munkáimon (talán ösztönösen, de valamelyest tudatosan is) megjelennek ezek a szimbólumok.

Képi világomat jórészt a népművészet és a természeti népek kultúrája ihlette.

A valóságot képletező (de azt nem leképezni vágyó) rendező elv az, ami meghatározza törekvéseimet.

Fontosnak tartom, hogy időről-időre összegyűjtsük és feldolgozzuk népművészetünk máig értelmezhető jel- és jelentéskészletét, mert olyan üzenethalmazra ismerhetünk benne, amely nem a pillanatnyilag érvényes információkat közli, hanem a bennünk és kívülünk élő természet változásaira figyel, és ugyanakkor bekapcsol az Univerzum történéseibe.

Több munkámon látható rovásírás, őseink magas fokú, szerves műveltségének talán egyik legautentikusabb bizonyítéka.

Plasztikáim vaslemezből készült opusok. Groteszk, ironikus (önironikus), játékos, humoros és archaizáló késztetéseim hozták létre őket.

Darázs József